Galéria

Hét éves kisfiam, Marci éjszakánként csikorgatta a fogait. Ez már önmagában is aggodalomra adott okot, hiszen féltettem a fogai és a rágóizmai, ízületei épségét, de a csikorgatáshoz megváltozott viselkedés is párosult. Az én addig kiegyensúlyozott kisfiam szorongóvá vált és az iskolában is agresszívabb lett, időnként dühkitörései voltak. Marcit elvittem fogorvoshoz és pszichológushoz is, de érdemi javulás sajnos nem mutatkozott. A craniosacralis terápiát egy barátnőm ajánlotta, és elég hosszasan kellett győzködnie, hogy higgyem el, működik, mivel orvos családban nőttem fel, és nálunk nem volt kérdés, hogy az akadémikus orvosláson kívül minden más „hókuszpókusz”. Ennek ellenére adtam egy esélyt a dolognak, és nagyon boldog voltam, amikor már a második kezelés után megszűnt a fogcsikorgatás, majd az ötödik után a szorongás és az agresszív viselkedés is.
Péternek nemcsak a fiam egészségéért vagyok hálás, de azért is, mert egy egészen új világot nyitott meg előttem.

Informatikusként dolgozom, racionális gondolkodású ember vagyok, ezért nem igazán néztem jó szemmel, ahogy a feleségem megint egy újabb kimondhatatlan nevű terápiára hordja a lányunkat és oda talicskázza a pénzt.
Réka 9 éves, és egy ideje alvászavarokkal, fejfájással és tanulási nehézségekkel küzdött.
A craniosacralis terápiának a feleségem olvasott utána az interneten, és ő találta meg Pétert is.
Én lepődtem meg a legjobban, hogy Réka elkezdte végig aludni az éjszakákat, elmúlt a fejfájás és a jegyei is javulni kezdtek. Persze még ekkor sem voltam benne biztos, hogy nem a véletlen műve-e, de mivel gyerekkorom óta magam is migrénes vagyok, gondoltam teszek egy próbát és én is bejelentkeztem Péterhez. A felfájás jött is az első erősebb fronttal, mint rendesen, de egészen elképesztő volt, hogy már az első kezelés után csak feleannyira volt csak intenzív, mint korábban. Folyamatosan enyhült és a negyedik kezelés után el is búcsúzhattam a 30 éve kísérő migréntől. A kollégák el se akarják hinni, hogy már nem jajgatok a frontoknál, én meg ajánlgatom neki Pétert és a craniosacralis terápiát.

Másfél éve az építkezés során kissé megerőltettem magamat, akkor kezdett el fájni a derekam, ami a gyógyszerek és fizioterápia ellenére sem akart elmúlni. Ráadásul a fájdalom többnyire csak éjszakánként jött elő, de akkor sokszor aludni se tudtam tőle.
A kivizsgálás nem mutatott ki semmi komolyat és az orvosok is a tanácstalanok voltak, így jutottam el végül craniosacralis terápiára. A módszerről a feleségem hallott a tévében, és ő volt az, aki első alkalommal elkísért, mert én bizony, eléggé szkeptikus voltam.
Az első kezelésnél csak azt tapasztaltam, hogy kellemesen ellazulok, és a következő napokban kevésbé voltam stresszes. (Vállalkozóként nagyon sokat dolgozom).
A második kezelés már enyhítette a fájdalmakat, a negyedik pedig meg is szüntette.
A negyedik kezelés utáni éjszaka már úgy aludtam, mint a mormota.
Ekkor történt, hogy a titkárnőm reggel felhívott telefonon, hogy nincs-e valami baj, mert máskor ilyenkor már rég bent szoktam lenni az irodában. Bevallom, aznap elaludtam.
A legnagyobb örömömre nem ébresztett fel semmi fájdalom vagy kényelmetlenség. Köszönöm Péter, hogy ez azóta is így van!